2015.06.11.

Már reggel gyanús volt, hogy túl sok az autó a megszokott útvonalon. Pedig egy sima csütörtök reggel. Őrült, türelmetlen autósok, bedugult utak.

Ma vendégeket vártunk az irodába, 4 -et. Nem semmi lesz elhelyezni őket, három helyen folyik majd a bemutató. Egy P. irodájában -ahonnan engem kiebrudalnak majd -, egy F. gépénél, ezért gyorsan lemegyek munkaidőben a postára, boltba Wc papírt venni :-), egy a mosogató mellett, I. gépénél, ahol majd Im. Tart majd bemutatót.

Meleg, tömeg, kényelmetlen szék B. régi asztalánál.

Nagyon kínos: nincs két egyforma szék az irodában, nincsenek poharak, amivel megkínálhatnánk a vendéget (ásványvíz sincs), a mosogató mellett folyik a bemutató. Nagyon gáz. 11:00 körül megérkezett G. is, P. 12 éves fia, aki először a földön ülve játszott a telefonjával, majd beült az apja mellé az irodába.

Már alig vártam a 12:00 órát, majd pontosan délben megjelent P. egy paksamétával, hogy fénymásoljam le. :-( Hihetetlen jó radarja van, hogy mindig induláskor talál ki vmit, nemhogy örülne, hogy egy emberrel kevesebb szívja azt a kevés levegőt.

Valami érthetetlen okból a légkondit sem kapcsolták be. (?)

15 perc alatt végeztem.

Gyorsan az autóba vágtam magam, még van időm elmenni a boltba, mielőtt Á. Kijön a suliból (utolsó nap) kettőkor.

Már majdnem a pénztárnál voltam, mikor hívott (12:50), hogy „na hol vagy már anya”. Mondom, 15 perc, válasz a szokásos kamasz morgás.

Újabb kör a városba (még szerencse, hogy van autónk), majd haza.

Nekiálltam a csodás elektromos kuktában főzni. A gyerek persze éhes, nem is kívánja, amit én csinálok, mire eszembe jut, hogy én rendeltem magamnak ebédet (rántott sajt burgonyával). A felét megette.

Az enyém se lett rossz.

Most itt ülök a gépnél, miután megnéztem egy filmet, átnéztem a híreket (most éppen bevándorló mizéria van: az egyék csapat fél tőlük, nem akarja az afriakiakat, a másik pedig nem érti, miért. Az egyik csapat példákat hoz: megerőszakolt svéd lányok, szétvert francia és most már olasz városok, a másik viszont semmit sem tud felhozni érvként, miért kell, hogy befogadjuk őket. Én sem szeretném. Jobban szeretem a nyugalmat.), facebook -ot és most megyek egy kicsit dolgozni.

Mai pozitívumok:
- reggel lefotóztam a cicát, ahogy alszik
- kávé
- délben eljöhettem az iroda nevű katlanból
- jégkrém
- Á.nak odaadtuk a két Rosszcsont Peti könyvet, holnap már nem kell mennie suliba :-)
- fűnyírás után kutyadögönyözés
- jóga, hajmosás